2014. november 2., vasárnap

Vérmérsékletünk és az érvényesülés

Életünk során gyakran feltesszük a kérdést: miért van az, hogy egyesek kimagasló eredményeket érnek el az iskolában, magánéletben, sikeres politikusokká, üzletemberekké, vállalkozokká válnak egyik napról a másikra, nekünk pedig semmi nem sikerül. Mi az, ami olyan különleges bennünk? Alapos pszichológiai ismeretek nélkül csak bukdácsolni vagyunk képesek önmagunk felfedezésének és megismerésének tekervényes labirintusában. Szerencsére ma már a közvetlen környezetünkben is élnek és tevékenykednek olyan éles szemű megfigyelők, akik csodálatra méltó hozzáértéssel a „vesénkbe látva” segítségünkre sietnek, ha bajban vagyunk. Ezek a „lélekgyógyászok”, a pszichológusok. Nélkülük az emberiség egyre bonyolultabb politikai-, gazdasági-, szociális vagy kommunikációs és egyéb kérdéseire elképzelhetetlen a hiteles válaszadás. Ezért tartottam fontosnak, hogy a pszichológiai tudományok neves képviselőinek tanácsait, előadásait meghallgassam, a nemzetközi hírnévnek örvendő Florence Littauer személyiségtípusok leírásával foglalkozó könyvét fellapozzam. Az egyéni, családi és más önmegvalósító vállalkozások szempontjából is felbecsülhetetlen értéket képvisel személyiségtípusunk alapos ismerete.

Csodálatos lények vagyunk !


Az említett könyvből kiderül, hogy milyen csodálatos lények is vagyunk mi, emberek. Mindegy, hogy a földkerekség melyik országában élünk, mennyire fehér vagy fekete a bőrünk, hogy milyen nyelven modjuk el a boldogító igent – a humor kedvéért: amit úgyis gyakran megbánunk –, minden ember rendelkezik egy eredeti vérmérséklettel. Hippokratész már i.e. a negyedik században megállapította, hogy tulajdonképpen négy vérmérséklettípus különíthető el. Ennek alapján mielőtt valaki képességeit meghaladó feladatok elvégzésére szánná el magát, vagy kiszámíthatatlan kockázatvállaláson alapuló vállakozásba kezdene, személyisége képességei hiteles feltérképezése érdekében föltétlenül fel kellene keresnie egy pszichológust vagy személyiségtesztek elvégzésére szakosított tanácsadót. Világosan maghatározható, hogy a döntés előtt alló egyén vérmérséklete szerint derűs, spontán, életvidám szangvinikus; elgondolkodó, hűséges, állhatatos melankolikus; kalandvágyó, megnyerő és megbízható kolerikus; barátságos, türelmes, megelégedett flegmatikus vagy a felsorakoztatott típusok keveréke. Miután már ezeket a főbb tulajdonságokat a pszichológus megállapította, az is nyilvánvalóvá válik, hogy az érdekeltek mi módon fordíthatják hasznukra ezeket a csodálatos, egyedülálló értékeket az embertársaikkal, üzlettársaikkal, családtagjaikkal, feletteseikkel való harmonikus kapcsolattartásban.

A Michelangelo-komplexus


Ezek a törvényszerűségek bármilyen helyzetben kitűnő eredménnyel alkalmazhatók. A szerző igyekszik is ezt tudomásunkra hozni. „Ha tudjuk, kik vagyunk, és mit miért teszünk, akkor már kezdjük megérteni önmagunkat, jobbá tenni személyiségünket és megtanulni, miként élhetünk együtt másokkal.” Ehhez persze az szükséges, hogy az embertársaink erőszakos átformálására szánt energiánkat inkább „pazaroljuk” önmagunk megismerésére, mert – bár az otthon melege, a nevelés, környezetünk, anyagi helyzetünk, nemzetiségünk és intelligenciahányadosunk mind-mind befolyásolhatja személyiségünket – az alapkőzetet megváltoztatni lehetetlen. A pszichológusok ezzel kapcsolatban gyakran emlegetik a Michelangelo-komplexust.

Tudjuk, hogy a híres szobrász Dávid kifaragásához sokáig kereste a megfelelő márványtömböt. Ő viszont már akkor tudta, hogy a késztermék szépsége a nyersanyag minőségétől függ. Azzal is tisztában volt, hogy az anyag formáját meg lehet változtatni, de a kő alkotórészeit nem alakíthatja át. Mi, a vállalkozások kockázatát kapásból vállaló üzletemberek vajon mindennapi ténykedéseink során hányszor tekintünk úgy embertársainkra (vásárlókra és szállítókra), mint nyersanyagra, melyből ízlésünknek megfelelő szobrot faraghatnánk? És vajon ők égnek-e a vágytól, hogy ezt tegyük velük? Ha tovább tanulmányozzuk a lélektan fejezeteit, csakhamar ráébredünk, hogy mindenki egyedi példány. El kell fogadnunk a pszichológusok tanácsait, melyek szerint a másság nem feltétlenül baj. Van, aki imádja a vidámságot és az izgalmat, mások pedig a komoly és rendezett élet hívei. Ha megértjük mások vérmérsékletét és elfogadjuk személyiségüket, megteremthetjük azt az összhangot, melyre szükség van a boldoguláshoz. Hogy az önmegvalósító vállalkozások létrehozása, működtetése és fejlesztése szempontjából melyik vérmérséklettípus a legmegfelelőbb, a soron következő írásból kiderül. Először saját sziklánk nyersanyagát, vagyis alaptermészetünket kell tisztán látnunk, melyhez segítségünkre lesz a Hippokratész által elkülönített négy vérmérséklettípus bemutatása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése