Békét hozzál, új esztendő!

 BÉKÉT HOZZÁL, ÚJ ESZTENDŐ!💓

Hajnal hasad, pirkadozik,

Nagy a csend, a város alszik.

Csak egy jámbor, buja lélek,

Figyel, amint oda érek.

Fejem felett, furcsa hangon,

Rongyos varjú, sír a fákon.

Sóhajtok, s az égre nézek:

Kéne szegénynek egy fészek.

Keleten a hegyek mögött,

Kacag a nap, emelkedik,

Kertünkben a házunk fölött,

Holdasszonnyal incselkedik.

Gyönyörű táj, vihar nem jő,

Elseje van, új esztendő!

Azúrkék ég, néhány felhő,

Párát ereget a mező,

Míg a csendes félhomályban,

Talán kinn a Szalomérban,

Azt zengi egy arany csengő:

Megjött már az új esztendő.

Ébredjetek, örüljetek,

Reménységünk megszületett!

Pazar fényben, napsütésben,

Szétosztható békességben,

Ünnepeljen rét és erdő,

Békét hozzál, új esztendő!

Zengjed, zúgjad, arany harang,

Szűnjön meg a gyilkos harag.

Ukrajnától Izraelig,

Brüsszeltől a magyarokig!

Bontsál szirmot békevirág,

Legyen boldog ez a világ!

Rügyfakasztó, szép esztendőt!

 RÜGYFAKASZTÓ, SZÉP ESZTENDŐT!

Huszonhárom Szilvesztere,

Kicsalt a Dióligetbe.

Nem tüntettem, okoskodtam,

Meghívását elfogadtam.

Beültem a téli kertbe,

Oly szép ott a létünk terve...

Átölelt a tavasz karja,

Omlott rám a nap sugara.

Kérdezgettem elmerengve:

Vajon ki önt, ennyi fényt le?

Vakond tornyán pókok jártak,

Apró lények szaladgáltak.

S most, amikor hideg kéne,

Meleg bújt a veteménybe.

Látom, nő a jégsaláta,

Körömvirág, nemes sóska,

Tíz centi a zöld fokhagyma!

Nézegetem, mégsem hiszem:

Nagyra nőtt a petrezselyem.

Új Esztendőt köszöntenem,

Nagyobb öröm nem kell nekem.

És bár így, az év végére,

Sokan estünk kétkedésbe,

S elfeledtük, kit nem kéne,

Kívánom, hogy minden barát,

Élje meg a kerti csodát !

Hozzon e nap új jövendőt,

Rügyfakasztó szép esztendőt!

Békésebbet, boldogabbat,

Szeretetben gazdagabbat!