"Ha valaki nem születik angyalnak, el kell sajátítania az angyaltant.
Az első évben megtanul együtt érezni és belebújni a védenceibe.
Érzi a fájdalmaikat, féli a félelmeiket, együtt sír és nevet velük.
Az első évben megtanul együtt érezni és belebújni a védenceibe.
Érzi a fájdalmaikat, féli a félelmeiket, együtt sír és nevet velük.
"Ha valaki nem születik angyalnak, el kell sajátítania az angyaltant.
Az első évben megtanul együtt érezni és belebújni a védenceibe.
Érzi a fájdalmaikat, féli a félelmeiket, együtt sír és nevet velük.
Kép: Farkas Gézáné-Magdi, Google+
.
A második évben megtanul szeretni. Ez már nemcsak érzés, hanem értés is.Nem elég érezni, érteni is kell a másikat: ez az igazi szeretet.
A harmadik évben megtanulja a távolságtartást. Azt, hogy nem szabad valakit túlszeretni. Nem szabad bárkinek, bármikor odaadni magát - naiv módon, elolvadóan. Nem szabad túl jónak lenni.
Ha úgy alakul, hátra lépve, okosan kell szeretni.
A negyedik évben azt tanulja az angyal, hogy nem elég a szeretet, a lágyság, a kedvesség és az okosság. Nem elég a tisztánlátás sem.
Az angyal küldetéséhez erő kell!
A felnőtt angyal démonokkal küzd, és ehhez fegyver kell.
Az utolsó évfolyamon kardot adnak a kezébe. Lángpallost. Legyőzhetetlen csodafegyvert, amelyet ritkán használ. Sohasem támad vele, de megvédi az igazságot, és a tanítványait. Az érett angyal tudja, hogy nemcsak a Jónak, a Rossznak is hatalma van. Tudja, hogy a fény mellett ott a sötét, és a teremtés drámai alkotás. Küzdeni kell. Szüntelenül harcolni."
Müller Péter
