Európa kullogói szegények, és egyre szegényebbek !

ROMÁNIA POLGÁRAI, EURÓPA KULLOGÓI ! 

Foto: pixaboy

Évek óta figyelemmel kísérem az ország gazdasági és társadalmi konszolidációját, megerősödését. Untathat valakit a téma, de számomra ez nagyon fontos időtöltés, ugyanis abban a racionális gondolatmenetben ringatom magam, és folyamatosan reménykedem, hogy amennyiben az ország maga, fejlődésében magasabb szinteket ér el, akkor Erdélyország és Székelyföld is, lakosságának életminősége mutatói szempontjából, úgymint nemzeti össztermék, fenntartható gazdaságfejlesztés, jóléti állapot, általános jó közérzet, vásárlóerő, boldogság index stb. tekintetében, egyre fennebb, és fennebb kapaszkodik. Sajnos gyakran szembesülök az ellenkezőjével, hiszen oda se neki, ez az optimista forgatókönyv egyáltalán nem így fest, soha sem váltotta be a hozzáfüzött reményeket.

Egy enyhe túlzással, melynek a valós hátterét most ne firtassuk, nyugodtan kijelenthetjük, hogy Románia polgárai 2019 októberében, még mindig minden tekintetben, a vén Európa kullogói.

Az ország családjai szegények és konszolidáció, felemelkedés helyett egyre szegényebbek lesznek ! Az életszínvonal meghatározásában jelentős szerepet játszó vásárlóerő vizsgálatakor például, hihetetlen állapotokat azonosíthat a kíváncsi kutakodó. Elég, ha mérlegre állítjuk, mennyi pénzzel rendelkeznek évente megtakarításokra és kiadásokra a háztartásaink tagjai, hisz a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint is 42 ország közül a 32-ik helyen állunk.

Több szavahihető hazai és nemzetközi kutatócsoport megerősítette, hogy a svájci és luxemburgi polgártársaink helyzetéhez viszonyítva magunkat, 10-szer kevesebbet keresünk, mint ők. Az ország megyéiben általános a szegénység, de a szegény megyék és városok között is, - amelyekben csupán 4.500 - 5.000 euró éves jövedelemmel rendelkeznek a polgárok, - a bukerestiek, a maguk 10.000ó - 10.500 eurójával a nagy szegénység közepette is, a ”leggazdagabbak”.

A GFK kutatóintézet tanulmányának adatait átnézve, könnyen megállapíthatjuk, hogy a vásárlóerő tekintetében, Európa leggazdagabb polgárai Lichtensteinban élnek, akik évente 70.000 eurót fordíthatnak kiadásaikra. Őket követik a svájciak és a luxemburgiak. Amint azt már említettem Románia, 5.881 eurós átlagával a 32-ik helyen leledzik, jóval előtte állnak Lengyelország és Magyarország. Ebben a sorban a legrosszabbul Ukrajna teljesít. 

Amennyiben az európai vásárlóerő átlag értékét figyeljük, ami megközelítőleg 15.000 euró, akkor világos képet kaphatunk a bukarestiek helyzetéről, akik évi 10.000 – 10.500 euróval legközelebb vannak az említett összeghez. Ez azt jelenti, hogy a fővárosiak átlagosan közel 80%-al rendelkeznek több pénzzel, mint az ország többi lakosai. Nem is lenne baj, ha a másik pólus szereplői és Bukarest között nem lenne olyan nagy a különbség, hisz annak tudatában, hogy Vasluiban például 3.700 euró áll az emberek rendelkezésére, ami az ország átlagához képest, közel 40%-os hátrányt jelent, semmiképpen nem lehetünk elégedettek.

Hasonló helyzetben találhatóak a régió többi megyéi is: Buzau, Bakó, Piatra Neamt, Suceava, Botosani, hogy a déli megyékről ne is beszéljünk, melyek sok estben sokkal rosszabbul teljesítenek: Olt, Teleorman, Giurgiu és Calarasi. Valamivel jobban áll a szénája Temes megyének, Kolozsvárnak, Ilfovnak, Brassónak és Szebennek.

Mindazonáltal megállapítható, hogy Romániában a vásárlóerő nagyon lassan emelkedett. Néhány évvel ezelőtt pontosabban, 2016-ban 4.000 euró fölött volt, ezzel szemben ebben az évben, 2019-ben, az egy lakosra eső vásárlóerő átlaga, - melyet úgy számítanak ki, hogy az évi jövedelmekből kivonják az adókat, - még nem érte el a 6.000 eurót sem. 

A GFK kutatóintézet hivatalos statisztikai adatokra alapozva állította össze a tanulmányt, melyből kitűnik, hogy a fogyasztók az éves vásárlóerő értékéből fedezik a szükségleteik kielégítésére fordítható költségeket, mint amilyenek: az élelem beszerzés, ruházat, közköltség, szolgáltatások, villanyáram és a biztosítások, de a szórakozás, a kirándulások és szállítási kiadások is ide tartoznak.