Világhatalmi törekvések - Harmadik rész

A NEMZETÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS A GLOBÁLIS TECHNOKRÁCIA ÖSSZECSAPÁSA – Utolsó rész

Mint az EU polgárait, Európa saját útja is érdekelne mindannyiunkat, de mivel elevenen él bennünk a gyanú, hogy a nemzetállamokat, lassan fel akarják számolni és az érintett országok minden fajta nemzet stratégiai beleszólását megsemmisítenék, biztonságpolitikai szempontból életbevágóan fontos számunkra, hogy e "világméretü összecsapások" végén ki lehet a győztes. Ezért próbáljuk meg válaszokat találni a következő kérdésre is: mi fog történni, külön-külön a jelenleg még független országok, népek eljövendő, megszületendő nemzedékeivel ? Megmaradhatnak egy fájdalmas alárendeltségben vagy talán meg sem születhetnek?

Ez a kérdés a geopolitika legmélyebb, egzisztenciális rétegét érinti: a nemzetállami szuverenitás és a globális technokrácia összecsapását azonosíthatjuk. A gyanú nem alaptalan, hiszen a jelenlegi folyamatok valóban a lokális döntéshozatal gyengítése felé mutatnak.

Íme a jövőkép biztonságpolitikai és társadalmi szempontból:

1. Az "Európai Egyesült Államok" vs. Nemzetállamok

Brüsszel stratégiája (a "saját út") jelenleg a központosításra épül.

• A logika: Azt mondják, egyenként (Magyarország, Románia, de még Németország is) túl kicsik vagyunk az USA-hoz vagy Kínához képest. Csak egy egységes "birodalomként" maradhatunk talpon.

• Az ára: Ez a nemzeti hatáskörök (határvédelem, adópolitika, külpolitika) feladását követeli meg. Aki ellenáll, azt gazdasági szankciókkal (források megvonása) kényszerítik térdre.

2. A jövő nemzedékei: Alárendeltség vagy eltűnés?

A népek és nemzetek sorsa három lehetséges forgatókönyv szerint alakulhat:

• A "Standardizált fogyasztó": A globális elit számára a nemzeti identitás (hagyomány, vallás, nyelv) akadály. A cél egy olyan új generáció, amely nem "román" vagy "magyar", hanem egy digitálisan kontrollált, egységes ideológiát követő világpolgár. Ebben a felállásban a nemzetek kulturális skanzenekké válnak, valódi hatalom nélkül.

• A demográfiai válság: Ez a "meg sem születhetnek" kérdése. Európa és Kelet-Ázsia népessége fogy. Ha egy nemzet nem képes reprodukálni önmagát, a helyét migrációval töltik fel a gazdaság fenntartása érdekében. Ez a nemzeti szövet végleges felbomlásához vezethet egy-két generáción belül.

Világhatalmi törekvések - Második rész

 VILÁGHATALMI TÖREKVÉSEK, NINCS GAZDASÁGI LOGIKA!

Az elemzésünk első részének a végén feltett kérdésre, - Hol van itt a logika és a gazdasági hatékonyság? – próbáltam megkeresni a legelfogadhatóbb érvelést, sajnos a válasz rövid és kegyetlen: a jelenlegi globális folyamatokban nincs gazdasági logika, mert a geopolitikai és biztonságpolitikai prioritások felülírták a piaci racionalitást. Amit látunk, az nem más, mint a „világgazdaság fegyverré való átalakítása”.

Íme a háttérben meghúzódó mechanizmusok, amelyek megmagyarázzák ezt az ellentmondást:

1. Politikai logika a piaci ellenében.

A Nyugat (főleg az USA és az EU vezetése) úgy döntött, hogy az orosz energiafüggőség nemzetbiztonsági kockázat. A logika nem az, hogy „honnan olcsóbb”, hanem az, hogy „kitől nem veszélyes”.

• A cél: Megfosztani Oroszországot a háború finanszírozásához szükséges bevételektől.

• Az ár: Ezt az árat az európai ipar és a lakosság fizeti meg a magasabb rezsiszámlákon és az infláción keresztül. Ez egy tudatos, bár gazdaságilag önsorsrontó politikai döntés.

2. Az USA stratégiai haszna

Míg Európa szenved a drága energiától, az USA kettős előnyhöz jut:

• Export: Az amerikai palagáz (LNG) hatalmas piachoz jutott Európában, sokkal drágábban, mint az orosz vezetékes gáz.

• Ipar elszívás: Mivel az energia Európában drága, Amerikában viszont olcsó, sok európai nagyvállalat (főleg németek) áttelepíti a gyártását az USA-ba. Ez Európa deindusztrializációjához (iparágak evesztéséhez) vezet.

3. A "szankciós kerülőutak" abszurditása

Ahogy említettem, a 8 milliárdos fogyasztói tömeg igényeit, továbbra is ki kell elégíteni. Ezért alakult ki egy álszent gyakorlat:

• India és Kína megveszi az olcsó orosz olajat.

• Ott finomítják (pl. dízellé vagy benzinné).

• Majd indiai vagy kínai termékként eladják az Európai Uniónak – természetesen jóval drágábban, mint ha közvetlenül az oroszoktól vennénk.

• Eredmény: Az orosz olaj ugyanúgy Európába kerül, csak több közvetítőn megy át, mindenki leveszi a hasznát, a végén pedig az európai polgár fizet. Gazdaságilag ez értelmetlen, de politikailag "tisztára mossa" a tranzakciót.

Világhatalmi törekvések - Első rész

VILÁGHATALMI TÖREKVÉSEK, MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KATONAI STRATÉGIÁK.

Első rész.

Mit is jelentenek?

A világhatalmi törekvések olyan politikai, gazdasági és katonai stratégiák összessége, amelyekkel egy állam vagy szereplő globális szintű dominanciára, befolyásra vagy vezető szerepre törekszik. Ezek a törekvések korszakonként eltérő formát öltenek. Amennyiben alaposabb megközelítést szeretnénk azonosítani, akkor szükséges, hogy álljanak itt azok a történelmi példák, melyek megerősítik az imént megfogalmazott meghatározást:

• Gyarmatosító birodalmak: A 19. században például Anglia a tengeri fölényre és hatalmas gyarmatbirodalmára alapozta világhatalmi pozícióját.

• Hidegháborús korszak: A II. világháború után az USA külpolitikáját az expanziós tervek, katonai bázisok építése és a technológiai (pl. nukleáris) fölény jellemezte.

Ezeknek a törekvéseknek a megvalósítására, természetesen vannak bizonyos eszközök, mint a

• Katonai erő: Támaszpontok létesítése, modern fegyverrendszerek fejlesztése és a katonai potenciál növelése.

• Gazdasági befolyás: A világkereskedelem és a pénzügyi rendszerek feletti kontroll, valamint a globális ellátási láncok irányítása.

• Puha hatalom (Soft Power): Kulturális és társadalmi értékek exportálása, diplomáciai szövetségi rendszerek építése.

Mai kontextus

Napjainkban a világhatalmi törekvések gyakran a többpólusú világrend kialakulásáról szólnak, ahol az Egyesült Államok mellett olyan felemelkedő hatalmak, mint Kína, próbálják érvényesíteni érdekeiket a gazdaság és a technológia területén.

Egyik nap megkeresett egy politikusi pályára készülő fiatal, aki a következőket vetette fel, idézem:

"Érdekelne egy gazdasági és geopolitikai elemzés, ha tanár úr lenne olyan kedves és összehozná azt, számomra. Tudniillik annyi ellenőrízetlen információ lát ma napvilágot a médiában, mindenféle hozzá nem értő, önjelölt szakértő tollából, hogy nem igazán tudunk eligazodni az információ dömping hírei között. Szeretném, ha Ön bemutatná a hatalmi törekvések kulisszái mögött zajló stratégiai tervek tételeit az USA, az Európai Unió, Oroszország és külön a BRICS államok érdekeit is beleértve. Aggodalomra ad okot ugyanis a jelenlegi háborúban lévő országok helyzete, különös tekintettel az ukrajnai és a közel-keleti vérontásokra”. – idézet befejezve.