KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN
A KÉKSZIGETEK ÖRÖKSÉGE ÉS A PARADIGMAVÁLTÁS - ÖTÖDIK FEJEZET
Miközben ezeket az infócsomagokat összegyűjtöttem és amolyan szintézis formába öntöttem, két alkalommal is találkoztam a ”Kék zónák” vagy "Kékszigetek" kifejezésekkel, melyek igencsak felkeltették újra az érdeklődésemet. Nyugalmazott közgazdászként és volt kutató-kereső egyetemi adjunktusként nagyon érdekelnek azok a sáfárkodási-gazdálkodási modellek vagy metodológiák, melyek hatékonyan támogathatják az utánunk jövő szakember nemzedékek tevékenységét a XXI. században. Ezért úgy döntöttem ”adathalászatra” adom a fejemet és szeretnék több információval szolgálni azok számára, akiket szintén érdekelnek a ”Kék Zónák” rejtélyei. De arra is nagy érdeklődéssel kerestem a válaszokat, hogy mi az, amit a gyermekeinknek, unokáinknak, a bolygó fiataljainak etekintetben, feltétlenül el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy rövid földi életüket az elkövetkező évtizedekben boldogabbá tehessék?!
A rengeteg tudnivaló közül kiemelem a következőket:
A „Kékszigetek” (Blue Zones) áttekintése, kutatása nem közvetlenül gazdasági modelleket vizsgált, hanem azokat a közös életmódbeli és szociális jellemzőket, amelyek hozzájárulnak a lakosság hosszú, egészséges életéhez. A tanulságok azonban mélyreható gazdasági és társadalmi következményekkel bírnak, és új gazdasági gondolkodásmód alapjául szolgálhatnak. Közgazdászok figyeljetek!
Gazdasági modellek és metodológiák a „Kékszigetek” alapján
1. A természeti tőke felértékelése: A Kékszigetek közösségei szoros kapcsolatban élnek a természettel, és étrendjük nagyrészt növényi alapú, helyi forrásból származik. Ebből eredően a jövő közgazdaságtanának figyelembe kell vennie a természeti tőkét, és a hagyományos pénzügyi tőke mellett az ökoszisztéma-szolgáltatások értékét is mérnie kell.
2. A közösségi és társadalmi tőke szerepe: A Kékszigeteken élők erős közösségi kötelékekkel rendelkeznek, amelyek támogatást, céltudatosságot és a magány elkerülését biztosítják. Gazdasági szempontból ez a "társadalmi tőke" felbecsülhetetlen értékű. A jövő gazdaságának figyelembe kell vennie a közösségek és a szociális hálózatok gazdasági értékét, és olyan politikákat kell kidolgozni, amelyek támogatják a szociális kohéziót és az intergenerációs együttműködést.
3. A körforgásos és helyi gazdaság előnyei: A Kékszigetek közösségei gyakran alkalmaznak körforgásos gazdasági elveket. Helyi termékeket fogyasztanak, kevesebb hulladékot termelnek, és a forrásokat újrahasznosítják. Ez a modell példát mutat a fenntartható gazdasági fejlődésre, amely csökkenti a globális ellátási láncoktól való függőséget és a környezeti terhelést. A jövő közgazdászainak a helyi gazdaságok támogatására és a regionális ökoszisztémák fenntartására kell fókuszálniuk.
4. A "blue economy" és a fenntartható fejlődés: A „blue economy” (kék gazdaság) koncepció a tengerrel és óceánnal kapcsolatos gazdasági tevékenységek fenntarthatóságára fókuszál. A Kékszigetek közül sokan (pl. Ikaria és Okinawa) a tengerpart közelében élnek, és a kék gazdaság elvei segíthetnek abban, hogy a jövő gazdaságai tiszteletben tartsák az óceánok erőforrásait és megőrizzék a tengeri ökoszisztémák egészségét.
5. A "purposeful living" és a gazdasági érték: A Kékszigetek lakosai életük végéig aktívak maradnak, és céltudatosan élnek. Ez a "purposeful living" (céltudatos élet) nem csupán a hosszú élet titka, hanem a termelékenység és a gazdasági hozzájárulás forrása is. A jövő gazdasági szakembereinek meg kell érteniük a munka és a termelékenység új definícióját, amely nem korlátozódik a fiatalabb korosztályra, hanem magába foglalja az idősebb generációk bölcsességét és tapasztalatát is.
Amit a következő generációknak el kell sajátítaniuk:
1. Interdiszciplináris gondolkodásmód: A jövő közgazdászainak nem csupán a pénzügyi modellekre kell fókuszálniuk. Meg kell érteniük az ökológia, a szociológia, a pszichológia és az egészségügy alapjait is, hogy a gazdasági döntések komplex hatásait fel tudják mérni.
2. Helyi gazdálkodás és ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése: Elengedhetetlen, hogy a gazdasági szakemberek megtanulják felbecsülni a helyi erőforrások és az ökoszisztéma-szolgáltatások (pl. tiszta víz, termékeny talaj, biodiverzitás) értékét.
3. A közösségi és társadalmi tőke értékelése: A következő generációnak meg kell tanulnia, hogyan lehet a társadalmi kohézióba, a közösségekbe és az intergenerációs kapcsolatokba történő befektetéseket mérni és értékelni, mivel ezek a gazdasági jólét alapját képezik.
4. Fenntartható üzleti modellek ismerete: A körforgásos gazdaság elveinek megértése és az erőforrások hatékony felhasználására fókuszáló üzleti modellek alkalmazása kulcsfontosságú lesz a jövőben.
5. Az egészséges életmód és a „healthspan” gazdasági összefüggéseinek megértése: A jövő gazdasági szakembereinek meg kell érteniük, hogy az egyének és a társadalom egészségébe történő befektetés hosszú távon kifizetődőbb, mint a betegségek kezelése.
A Kékszigetek vagy Kék zónák tanulságai tehát nem hagyományos gazdasági receptet kínálnak, hanem egy paradigmaváltást szorgalmaznak: a növekedés helyett a jólétet, a pénzügyi tőke mellett pedig a természeti és társadalmi tőke felértékelését helyezik a középpontba.
Vajon mi, mindannyian, akiket érdekel a gyermekeink sorsa, fenntartható, boldog élete, képesek leszünk-e a megjelenő új paradigmák fogadására, az elkerülhetetlen pozitív változások, hatékony életstratégiák mentén cselekedni?
Szóljatok hozzá! Gondolkodjunk közösen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése