Feleségemnek szülinapra
Hatvannégyből negyvenhármat,
Építetted azt a várat,
melyben létünk szárba szökött,S két gyermekünk világra
jött. Áldom Istent, s minden napot,
Melyet véled, nekünk adott.
Múló évek fogságában,
Béklyós korlát szabadságban,
véges időnk bilincsében,
Finom-vegyes együttlétben.
Vedd e csokrot, mezőn
szedtem,
Pazar látvány színeiben,
szülinapra neked hoztam,
S szívemet is mellé raktam.
Köszönöm, hogy itt vagy velem,
Rossz időkben, jobbik felem.
Legyen tiéd minden virág,
Amit termett ez a világ,
fogadd el a szívem szavát,
S dolgos kezed imádatát.
Te vagy napunk, szép
csillagunk,
Reménységünk, s őrangyalunk.
Nélküled a lelkünk üres,
Maradj velünk, ragyogj, szeress.
Szelíd fénylény köpenyében,
Légy a fáklyánk sötét éjben.
Mintapélda nehézségben,
Gazdagságban, szegénységben.
Vezess minket ezer évig,
Boldogságban véges végig.
