VILÁGHATALMI TÖREKVÉSEK, NINCS GAZDASÁGI LOGIKA!
Az elemzésünk első részének a végén feltett kérdésre, - Hol van itt a logika és a gazdasági hatékonyság? – próbáltam megkeresni a legelfogadhatóbb érvelést, sajnos a válasz rövid és kegyetlen: a jelenlegi globális folyamatokban nincs gazdasági logika, mert a geopolitikai és biztonságpolitikai prioritások felülírták a piaci racionalitást. Amit látunk, az nem más, mint a „világgazdaság fegyverré való átalakítása”.
Íme a háttérben meghúzódó mechanizmusok, amelyek megmagyarázzák ezt az ellentmondást:
1. Politikai logika a piaci ellenében.
A Nyugat (főleg az USA és az EU vezetése) úgy döntött, hogy az orosz energiafüggőség nemzetbiztonsági kockázat. A logika nem az, hogy „honnan olcsóbb”, hanem az, hogy „kitől nem veszélyes”.
• A cél: Megfosztani Oroszországot a háború finanszírozásához szükséges bevételektől.
• Az ár: Ezt az árat az európai ipar és a lakosság fizeti meg a magasabb rezsiszámlákon és az infláción keresztül. Ez egy tudatos, bár gazdaságilag önsorsrontó politikai döntés.
2. Az USA stratégiai haszna
Míg Európa szenved a drága energiától, az USA kettős előnyhöz jut:
• Export: Az amerikai palagáz (LNG) hatalmas piachoz jutott Európában, sokkal drágábban, mint az orosz vezetékes gáz.
• Ipar elszívás: Mivel az energia Európában drága, Amerikában viszont olcsó, sok európai nagyvállalat (főleg németek) áttelepíti a gyártását az USA-ba. Ez Európa deindusztrializációjához (iparágak evesztéséhez) vezet.
3. A "szankciós kerülőutak" abszurditása
Ahogy említettem, a 8 milliárdos fogyasztói tömeg igényeit, továbbra is ki kell elégíteni. Ezért alakult ki egy álszent gyakorlat:
• India és Kína megveszi az olcsó orosz olajat.
• Ott finomítják (pl. dízellé vagy benzinné).
• Majd indiai vagy kínai termékként eladják az Európai Uniónak – természetesen jóval drágábban, mint ha közvetlenül az oroszoktól vennénk.
4. Románia gazdasági sérülékenysége
Románia helyzete sajátos: van saját gáza és olaja, így kevésbé függ az importtól, mint például Magyarország vagy Németország. Viszont:
• Államadósság: Románia óriási kamatokkal finanszírozza magát a nemzetközi piacokon (dollárban és euróban). Ha a BRICS sikeresen gyengíti a dollárt, a globális hitelpiacok megremegnek, ami Romániának drágább hiteleket fog jelenteni.
• Kétkulacsosság azonosítható itt is: Miközben Bukarest követi a brüsszeli szankciókat, a román tengeri kikötőkön keresztül (Konstanca) hatalmas forgalom bonyolódik le, ahol a "származási hely" kérdése gyakran homályos marad.
Mire számíthatunk?
A gazdasági hatékonyság helyét átveszi a "Friend-shoring" (csak baráti országokkal kereskedünk). Ez azt jelenti, hogy a termékek drágábbak lesznek, de a politikusok szerint "biztonságosabbak". A világ két nagy tömbre szakad: egy drága nyugatira és egy olcsóbb, de technológiailag (még) elmaradottabb keletire.
Lássuk, hogy a technológiai háború (pl. a chipek és a mesterséges intelligencia feletti kontroll) hogyan döntheti el végül, hogy melyik oldal kerekedik felül ebben a gazdasági küzdelemben? (Ez határozza meg, ki gyártja majd a jövő eszközeit.)
Nézzük tehát a technológiai háborút...
A technológiai háború ma már fontosabb, mint a hagyományos fegyverkezés, mert aki a mikrochipeket és a mesterséges intelligenciát (MI) uralja, az uralja a jövő gazdaságát és hadviselését is. Ez a modern kor „aranyláza”, de itt nem nemesfémért, hanem nanométerekért folyik a harc.
Íme a stratégiai törésvonalak:
1. A chipek: A modern világ "olaja"
Minden modern eszközhöz (a kenyérpirítótól az atomrakétáig) félvezetőkre van szükség.
• A szűk keresztmetszet: A világ legfejlettebb chipjeit (5 nanométer alatt) szinte kizárólag Tajvanon (TSMC) gyártják, holland gépekkel (ASML).
• Az USA stratégiája: Megtiltotta a legmodernebb chipek és az azok gyártásához szükséges gépek exportját Kínába. A cél: technológiai blokád, hogy Kína ne tudjon szuperszámítógépeket és önvezető fegyvereket fejleszteni.
• Kína válasza: Brutális összegeket (több százmilliárd dollárt) öl abba, hogy saját, független chipgyártást hozzon létre. Jelenleg 5-10 éves lemaradásban vannak, de rohamosan zárkóznak fel.
2. Mesterséges Intelligencia (MI): Az új tábornok
Az MI nem csak a ChatGPT-t jelenti. A hadviselésben az MI dönt: melyik célpontot lőjük ki, hogyan kerüljük el a radarokat, és hogyan bénítsuk meg az ellenség hálózatát másodpercek alatt.
• USA előnye: A szoftveres háttér és a nagy tech-óriások (Microsoft, Google, Nvidia) révén még vezetnek.
• Kína előnye: Az adatmennyiség. Kb.1,4 milliárd ember digitális lábnyoma és a gyenge adatvédelmi szabályok miatt Kína sokkal gyorsabban tudja "tanítani" az algoritmusait.
3. Az "erőforrás-csapda": Ritkaföldfémek
Itt jön a képbe a nyugati kiszolgáltatottság: a chipekhez és az elektromos autókhoz szükséges ritkaföldfémek (pl. lítium, kobalt, neodímium) kitermelését és feldolgozását Kína uralja (kb. 80-90%-ban).
• Ha a Nyugat elvágja Kínát a chipektől, Kína elvághatja a Nyugatot az alapanyagoktól. Ez egy "patthelyzet", ami miatt a gazdasági teljes szétválás (decoupling) szinte lehetetlen.
Miért érinti ez Romániát és az egyszerű polgárokat?
• Technológiai gyarmatosítás: Európa (és benne Románia) jelenleg "fogyasztó". Nem mi gyártjuk a chipeket, és nem mi fejlesztjük a vezető MI-ket. Emiatt kénytelenek vagyunk elfogadni az USA vagy Kína szabványait és árait.
• Munkaerőpiac: Az MI-forradalom először az irodai, adminisztratív munkaköröket fogja átalakítani. Az az ország, amelyik nem fektet be az oktatásba, lemarad és "összeszerelő üzemmé" silányul.
Mire számíthatunk?
A technológiai háború miatt a világ digitális vasfüggönnyel lesz kettéválasztva. Lesz egy "nyugati internet és technológia" (USA-vezetéssel) és egy "keleti ökoszisztéma" (Kína-vezetéssel). Ezért láthatjuk például a TikTok körüli vitákat: ez nem csak egy videós app, hanem egy adatgyűjtő fegyver a nagyhatalmi harcban.
Továbbá érdekelhet bennünket az is, hogyan próbál Európa saját utat törni (pl. a saját chip-törvényével), vagy beszélhetünk a biztonságpolitikai vonalakról is. Például arról: Mi történik, ha Tajvan körül forrósodik fel a helyzet?
(A harmadik, utolsó részben újabb válaszokat közlök.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése