Gazdaság - Göröngyös utakon zötykölődik Románia - 4

A román ellentmondás: Nagyobb GDP = Nagyobb elszegényedési kockázat?

A meglátásunk teljesen pontos. Románia GDP-je az elmúlt évtizedben papíron óriásit nőtt, mégis az Európai Unióban itt az egyik legmagasabb a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya (a lakosság több mint 30%-a). Ez a következő okok miatt van: A GDP nem mutatja meg az egyenlőtlenséget: Ha Bukarest, Kolozsvár és Temesvár IT-szektora és multijai milliárdokat termelnek, az felhúzza az országos GDP-átlagot. Ezzel párhuzamosan a vidéki Románia jelentős része (különösen Moldva és a déli megyék) középkori szintű elszegényedéssel és infrastruktúra-hiánnyal küzd. A "felfaló" növekedés ára az adósság: Mivel a növekedést a fogyasztás (C) és a hitel vezérli, az államháztartási hiány folyamatosan nő. Ezt a hiányt ma hitelekből fedezik, de a számlát holnap a lakosságnak kell megfizetnie adóemelések formájában – ez közvetlenül növeli az elszegényedés kockázatát. A demográfiai sivatag: Több mint 4-5 millió román állampolgár dolgozik külföldön (diaszpóra). Ők a legaktívabb, legproduktívabb korosztály tagjai. Itthon hagytak egy elöregedő társadalmat.

Igazságtalan-e a nyugdíjasokat „élősködőnek” nevezni?

Gazdaságilag a nyugdíjasok a jelenlegi GDP képletben valóban a fogyasztói oldalt (C) erősítik és nem a termelőit (I). Azonban a "szigorú szakértők" tévednek, amikor visszahúzó erőnek nevezik őket: Ők már előre kifizették a jussukat: A mostani nyugdíjasok a múltban (30-40 év munkaviszony alatt) termelték meg azt a tőkét, infrastruktúrát és gyárakat, amiből a mai gazdaság egyáltalán elindult. A rendszer hibája, nem az övék: Romániában az állami nyugdíjrendszer (fokozatosan összeomló felosztó-kirovó rendszer) azért van csődben, mert kevés az aktív befizető az elvándorlás és a feketemunka miatt. Jelenleg nagyjából 5 millió nyugdíjasra mindössze 5,6 millió bejelentett munkavállaló jut. Ez a fenntarthatatlanság nem a nyugdíjasok bűne, hanem a gazdaságpolitika kudarca.

1. A Kormányzati Kiadások (G) szerkezete: Mire megy el a közpénz?Ha megnézzük a román államháztartás (G) kiadásait, azonnal látszik, miért nincs pénz fejlesztésekre, és miért fuldoklik az ország a deficitben. A román költségvetés szerkezete rendkívül merev és egészségtelen: [Román Állami Kiadások (G) Eloszlása]

├── Közalkalmazotti bérek: ~35% (Európa-bajnok arány a bevételekhez képest)

├── Szociális kiadások & Nyugdíjak: ~30%

├── Adósságszolgálat (Hitelek kamatai): ~8-10% (Riasztóan növekvő tétel!)

└── Valódi beruházások (Utak, kórházak): ~15-17% (Szinte csak EU-s pénz)

A bürokrácia fogságában: Az államnak alig marad mozgástere. A beszedett adókból szinte semmi nem megy minőségi oktatásra vagy egészségügyre. A pénz kétharmada azonnal elmegy a túlméretezett állami apparátus fizetéseire és a nyugdíjakra. A kamatcsapda: Mivel Románia évek óta a GDP 6-7%-át elérő hiánnyal működik, a hitelek kamatainak törlesztése (adósságszolgálat) már önmagában nagyobb tétel, mint amennyit az állam saját forrásból egészségügyre költ. 2. Az új adócsomagok hatása: Melyik oszlopot ütik meg? Mivel az Európai Bizottság ultimátumot adott Romániának a hatalmas deficit miatt, a kormány kénytelen volt drasztikus adóemelésekhez és megszorításokhoz nyúlni (költségvetési konszolidáció). Ez a következőképpen csapódik le a GDP képletünkben: A fogyasztás (C) megfojtása. Az állam megemelte az ÁFA-kulcsokat bizonyos termékekre, növelte a jövedéki adót (üzemanyag, dohány, alkohol) és bevezette a cukoradót. Hatás: Az árak emelkednek, a vásárlóerő csökken. A lakosság kénytelen kevesebbet fogyasztani. A C oszlop zsugorodik, ami lassítja a GDP-t, de a szegénységet növeli. A beruházások (I) elüldözése. A mikrovállalkozások adóterheinek drasztikus szigorítása (az 1%-os árbevétel-arányos adó határának leszállítása, kötelező profitráta-szabályok), a nagyvállalatokra kivetett minimumadó (turnover tax) és a bankadó sokkolta a magánszektort. Hatás: A hazai kisvállalkozók tömegesen zárnak be vagy menekülnek a szürkegazdaságba. A külföldi tőke elkerüli az országot, mert kiszámíthatatlan az adókörnyezet. A magán I oszlop földbe áll, marad a lélegeztetőgépen lévő EU-s forrás.

A kormányzati kiadások (G) kényszerű befagyasztása. Az állam kénytelen volt korlátozni a közszféra létszámbővítését és befagyasztani bizonyos prémiumokat. Hatás: Ez csökkenti a deficitet, de mivel a struktúra nem változik (nem küldik el a felesleges pártkatonákat a hivatalokból), a közigazgatás hatékonysága még tovább romlik.

Összegzés. Figyelem, Románia egy olyan ördögi körbe került, ahol a rossz szerkezetű növekedést (fogyasztás) most pont az az adóemelés fojtja meg, amivel a korábbi túlköltekezést próbálják betömködni. A képletből a lakossági fogyasztást (C) és a magánberuházást (I) az állam most tudatosan áldozza fel az adóemelésekkel, hogy megmentse a saját egyensúlyát (G) és csökkentse a külkereskedelmi deficitet (NX). Ennek a politikai bűvészetnek az ára az, hogy a középosztály elvékonyodik, a kisvállalkozások kivéreznek, a kisnyugdíjasok pedig még nehezebb helyzetbe kerülnek. Folytatva az elemzést és az állapotfelmérést, meg kell határozzuk, melyik irányba vigyük létünk fontos kérdéseit?

Valószínű, szeretnétek számszerűsítve látni, hogy mennyi hitelt vesz fel jelenleg Románia percenként a hiány fedezésére, és mikorra jósolható a pénzügyi falnak csapódás! Mert a falnak csapódás előbb-utóbb bekövetkezik. De fókuszálhatunk, például, a vállalatok, vállalkozások, mint legkiemelkedőbb gazdasági szereplők helyzetére is: hogyan tudják vállalkozókként vagy akár magánszemélyként megvédeni a tőkéjüket ebben a kiszámíthatatlan, adóemelésekkel teli romániai környezetben?

Válaszaimat elolvashatjátok az V. fejezetben.

(Folytatjuk)