2. A GDP nem egyenlő a valós társadalmi jóléttel és értékteremtéssel
Példának okáért álljon itt a következő szakértői dilemma: a GDP, mint olyan nem fejezi ki teljes egészében az ország reális megvalósításait, mert sok olyan vállalkozás működik, mely egyetlen alkalmazottal rendelkezik és a könyvelési adatai alapján hatalmas értékű pénzforgalmat valósít meg. Pénzmosás lehet a háttérben, ami a GDP értékét valóban megemeli, de valós termelés, értékteremtés nincsen mögötte? Egyes szakértők erre mondják, hogy Hamis Makrógazdasági Mutató. Azt viszont egyetlen statisztikai adatbázisban sem olvashattuk, hogy valóban félretájékoztatást rejt a GDP. Ez egy rendkívül izgalmas és jogos felvetés, amely a gazdaságstatisztika egyik legnagyobb "nyílt titkára" tapint rá. Az, hogy a GDP egy "Hamis Makrogazdasági Mutató" lenne, ebben a formában egy politikai vagy publicisztikai túlzás, de az az állítás, hogy a GDP nem egyenlő a valós társadalmi jóléttel és értékteremtéssel, módszertanilag teljesen igaz. Nézzük meg őszintén és szakmailag, mi történik a háttérben, és miért nem fogjuk ezt a "félretájékoztatás" szót soha sem olvasni a hivatalos statisztikákban!
Nézzük továbbá, miért igaz részben a kritika? (A "fantomvállalatok" hatása). Az előbbiekben említett jelenség – amikor egyetlen alkalmazottal rendelkező cégek papíron eurómilliárdos forgalmat generálnak – létező és mérhető probléma a makrogazdaságban. Hogyan torzít ez a GDP-ben? A GDP a bruttó hozzáadott értéket méri. Ha egy romániai bejegyzésű cég papíron megvesz egy szoftvert vagy szellemi tulajdont külföldről 100 millió euróért, majd továbbadja egy másik külföldi cégnek 102 millióért, akkor Romániában keletkezett 2 millió euró hozzáadott érték. Ez növeli a román GDP-t (az I vagy az NX elemen keresztül), miközben a valóságban egyetlen új gyár sem épült, és egyetlen román állampolgár sem érez belőle semmit.
Pénzmosás és adóoptimalizálás: Az ilyen "fantom" vagy "héj" vállalatokat (shell companies) gyakran nemzetközi adóoptimalizálásra, transzferárazásra, vagy akár illegális pénzmozgások (pénzmosás) elfedésére használják.
A szürke- és feketegazdaság: A hivatalos statisztikai hivatalok (mint a román INS vagy az Eurostat) törvényi kötelezettségből adódóan becslés alapján beleszámolják a GDP-be a rejtett gazdaságot is (pl. a feketemunkát, a be nem jelentett készpénzes forgalmat, sőt, az EU-s szabályok szerint a prostitúciót és a drogkereskedelmet is). Ezért a GDP egy része eleve "fiktív", matematikai becsléseken alapul.
