2. A GDP nem egyenlő a valós társadalmi jóléttel és értékteremtéssel
Példának okáért álljon itt a következő szakértői dilemma: a GDP, mint olyan nem fejezi ki teljes egészében az ország reális megvalósításait, mert sok olyan vállalkozás működik, mely egyetlen alkalmazottal rendelkezik és a könyvelési adatai alapján hatalmas értékű pénzforgalmat valósít meg. Pénzmosás lehet a háttérben, ami a GDP értékét valóban megemeli, de valós termelés, értékteremtés nincsen mögötte? Egyes szakértők erre mondják, hogy Hamis Makrógazdasági Mutató. Azt viszont egyetlen statisztikai adatbázisban sem olvashattuk, hogy valóban félretájékoztatást rejt a GDP. Ez egy rendkívül izgalmas és jogos felvetés, amely a gazdaságstatisztika egyik legnagyobb "nyílt titkára" tapint rá. Az, hogy a GDP egy "Hamis Makrogazdasági Mutató" lenne, ebben a formában egy politikai vagy publicisztikai túlzás, de az az állítás, hogy a GDP nem egyenlő a valós társadalmi jóléttel és értékteremtéssel, módszertanilag teljesen igaz. Nézzük meg őszintén és szakmailag, mi történik a háttérben, és miért nem fogjuk ezt a "félretájékoztatás" szót soha sem olvasni a hivatalos statisztikákban!
Nézzük továbbá, miért igaz részben a kritika? (A "fantomvállalatok" hatása). Az előbbiekben említett jelenség – amikor egyetlen alkalmazottal rendelkező cégek papíron eurómilliárdos forgalmat generálnak – létező és mérhető probléma a makrogazdaságban. Hogyan torzít ez a GDP-ben? A GDP a bruttó hozzáadott értéket méri. Ha egy romániai bejegyzésű cég papíron megvesz egy szoftvert vagy szellemi tulajdont külföldről 100 millió euróért, majd továbbadja egy másik külföldi cégnek 102 millióért, akkor Romániában keletkezett 2 millió euró hozzáadott érték. Ez növeli a román GDP-t (az I vagy az NX elemen keresztül), miközben a valóságban egyetlen új gyár sem épült, és egyetlen román állampolgár sem érez belőle semmit.
Pénzmosás és adóoptimalizálás: Az ilyen "fantom" vagy "héj" vállalatokat (shell companies) gyakran nemzetközi adóoptimalizálásra, transzferárazásra, vagy akár illegális pénzmozgások (pénzmosás) elfedésére használják.
A szürke- és feketegazdaság: A hivatalos statisztikai hivatalok (mint a román INS vagy az Eurostat) törvényi kötelezettségből adódóan becslés alapján beleszámolják a GDP-be a rejtett gazdaságot is (pl. a feketemunkát, a be nem jelentett készpénzes forgalmat, sőt, az EU-s szabályok szerint a prostitúciót és a drogkereskedelmet is). Ezért a GDP egy része eleve "fiktív", matematikai becsléseken alapul.
Miért is nem nevezi ezt a statisztika "félretájékoztatásnak"? A statisztikai hivatalok általában nem hazudnak, de a GDP-nek megvannak a maga technikai korlátai, amiket a politikusok gyakran elhallgatnak: A GDP tranzakciót mér, nem értéket: A GDP egy könyvelési mutató. Azt méri, hogy mennyi pénz cserélt gazdát termékekért és szolgáltatásokért. Ha egy országban elromlik az összes autó, és mindenki kénytelen szerelőhöz vinni a kocsiját, a GDP növekedni fog, mert pörög a pénz – miközben a társadalom valójában szegényedett, hiszen elromlottak a javai. Nem mutatja meg a jövedelmek eloszlását: Ha a fent említett egyszemélyes multiregisztrált cégek milliárdokat könyvelnek el Romániában, az megemeli az egy főre jutó GDP-t. Papíron úgy tűnik, mintha a román állampolgárok gazdagodnának, miközben a valóságban ez a profit azonnal elhagyja az országot, és a lakosság 99%-ának a fizetése nem változik.
Amikor a "szakértők" a GDP-re mutogatnak, hogy "milyen jól megy az ország", akkor valójában egy egydimenziós szemüveget viselnek. A GDP önmagában nem alkalmas egy ország valós gazdasági egészségének a kimutatására, ha azt nem vetjük össze más adatokkal. Ha látni akarjuk a reális romániai valóságot, a GDP helyett (vagy mellett) ezeket a mutatókat érdemes követned: AIC (Actual Individual Consumption - Tényleges egyéni fogyasztás): Ez azt méri, hogy a lakosság valójában mennyit képes elfogyasztani. Ez sokkal jobban mutatja a jólétet, mint a GDP. GNI (Gross National Income - Bruttó Nemzeti Jövedelem): Ez a mutató a GDP-ből kivonja a külföldi vállalatok által hazautalt profitot, és hozzáadja a külföldön dolgozó hazaiak hazaküldött pénzét. Ez mutatja meg, mennyi pénz marad valójában az országban. A politikai kommunikáció előszeretettel használja a GDP-t, mert a bonyolult nemzetközi pénzmozgások és a multik könyvelési trükkjei mesterségesen felduzzasztják a számokat, amivel jól lehet büszkélkedni a választások előtt – miközben a boltban a polgárok egészen más valóságot tapasztalnak.
Számszerűsítsük a bemutatott képletben szereplő elemek romániai értékeit. Vagyis: mennyi a GDP értéke, lejben számolva és azt követően bontsuk le a teljes értéket az alkotó elemekre. A Román Nemzeti Statisztikai Hivatal (INS) legfrissebb éves és strukturális jelentései alapján a valóság a következő: Mivel a 2026-os év még folyamatban van, a legutolsó lezárt és konszolidált bázisév adatai adják a legpontosabb képet a gazdaság szerkezetéről. Románia éves nominális GDP-je jelenleg megközelítőleg 1915 milliárd lej (RON) (ez folyó áron számolva körülbelül 428 milliárd amerikai dollárnak felel meg). Íme az összeg lebontása a standard GDP = C + I + G + NX makrogazdasági képlet alapjánt: A román GDP összetevői lejben kifejezve. C – Lakossági Fogyasztás (Consumption). Arány a GDP-ben: ~62,5%. Érték: 1196,9 milliárd lej. Magyarázat: Ez a legnagyobb szelet. Jól mutatja, hogy a román gazdaság szinte teljesen a belföldi fogyasztásra épül. A gond az, hogy ennek jelentős része nem hazai termelés, hanem importált áru, ami torzítja a mérleget. I – Magánszektorbeli Beruházások (Investment / Gross Fixed Capital Formation). Arány a GDP-ben: ~25,5%Érték: 488,3 milliárd lej. Magyarázat: Ide tartoznak a vállalkozások fejlesztései és az építkezések. Bár a hazai magántőke a bizonytalanság miatt óvatos, ezt az értéket az utóbbi időben az EU-s pénzek (PNRR) állami infrastruktúra-fejlesztései masszívan tolják felfelé. G – Kormányzati Kiadások (Government Spending) Arány a GDP-ben: ~17,5%Érték: 335,1 milliárd lej. Magyarázat: Az állami apparátus fenntartása, közalkalmazotti bérek és működési költségek. Ez az a tétel, amit az állam az EU-s és IMF-nyomásra végrehajtott költségvetési konszolidáció miatt most igyekszik szigorúbban fogni, hogy faragjon a deficitből. NX – Nettó Export (Net Exports). Arány a GDP-ben: ~ -5,5%Érték: -105,3 milliárd lej. Magyarázat: Ez a szám azért negatív, mert Románia krónikus külkereskedelmi hiánnyal küzd. A román export (kb. 785 milliárd lej) és az import (kb. 890 milliárd lej) különbségeként több mint 100 milliárd lej vándorol ki az országból, mert képtelenek vagyunk annyi árut eladni külföldre, mint amennyit elfogyasztunk.
Hogyan áll össze a képlet? Ha összeadjuk a pozitív elemeket és kivonjuk a negatív exportmérleget, pontosan visszakapjuk a teljes összeget:
GDP = 1196,9(C) + 488,3(I) + 335,1(G) - 105,3(NX) = 1915 milliárd lej.
Mit mutat ez nekünk vállalkozói szemmel? Ha a fogyasztás (C) az adóemelések miatt lassul, és a nettó export (NX) folyamatosan szárazra szívja a belföldi piacot, akkor a gazdaságot jelenleg kizárólag az uniós milliárdokból táplált beruházási oszlop (I) tartja egyáltalán életben. Amint ezek az EU-s pénzcsapok elzáródnak vagy lelassulnak, a képlet azonnal borul.
(Folytatjuk)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése