A derűlátó, társaságkedvelő, népszerű szangvinikus

Mentor program 9

Aki képes arra, hogy a legszürkébb hétköznapi történéseket is jelentős eseményekké emelje, aztán úgy adja elő azokat, hogy izgalmas feladatok látszatát keltse, és mindenki irigykedve bámulja őt, aki olyan közvetlenül és felvillanyozódva tud információkat közölni nemzetközi hírnévnek örvendő személyiségekről, mintha közvetlen kapcsolatban állt volna velük éveken keresztül, az nem lehet más, mint népszerű szangvinikus alkat. A már korábban idézett Florence Littauer a következőképpen vélekedik: „A népszerű szangvinikus napsütést varázsol a házba. Imádja az élet tündérmeséit és boldogan akar élni, míg meg nem hal. A tipikus szangvinikus nem rejti véka alá érzéseit, mulatságossá változtatja a munkát és élvezi a társaságot. Minden új élményt izgalommal vár, a megtörtént eseteket színes beszámolókban idézi fel... Derűlátó és társaságkedvelő.”

Valóban így van ez, bárki megfigyelheti. A népszerű szangvinikus olyan nagyszerű fellépéssel rendelkezik, mely látszólag másokénál sokkal izgalmasabb, élménydúsabb élet megélését igazolja, pedig a valóságban semmi sem történik vele szokatlan módon. Ő viszont úgy tudja ecsetelni, hogy minden, ami megtörténik, a valóságnál sokkal fontosabbnak tűnik. Nagyon kíváncsi alkat, minden érdekli, sokszor olyan dolgokba is beleüti az orrát, amelyekhez az égvilágon semmi köze. Az ő szemében senki sem idegen, mindenkit barátjának tekint, olyan könnyen kezdeményez párbeszédet a közelében lévő idegenekkel, mintha hosszú évek óta ismernék egymást. Barátságos természetét nagy értéknek tartja, az sem zavarja, ha mások nem örülnek tolakodásának. Még a segítségért esedező csalókkal is hajlandó kapcsolatot teremteni. Míg más talán kétségbe esne a félelemtől, a szangvinikusok a legalkalmatlanabb helyeken is könnyen barátkoznak. Arra is készséggel hajlanak, hogy hoszszú időn keresztül ölbe tett kézzel üljenek, és a végén elismerést is szerezzenek vele. Mivel tele vannak lelkesedéssel és energiával, serkentően hatnak másokra is. Ami érvényesülési stratégiájukat illeti, a népszerű szangvinikusok ügyesen szülik meg a célra vezető gondolatokat, és jellegzetes hatékonysággal veszik rá társaikat, hogy ötleteiket valóra váltsák. Ebből világosan látszik, hogy kitűnő kezdeményezők, de az ötleteik megvalósításához szükségük van másokra. Az ilyen típusú politikusok például olyan képességek birtokában cselekszenek, melyek segítségével könnyűszerrel bizalmat ébresztenek támogatóikban, akik olykor szinte könyörögve a feladatokért, el is végzik helyettük a munkát. Igazi agyafúrtak, éles eszüket és nyájas kedvességüket felhasználva mindent megkísérelnek, hogy kibújhassanak a munka alól. Valódi ötletgenerátorok, szinte megállás nélül ontják magukból a kitűnő ötleteket, de józanabb gondolkodású közreműködők hiányában képtelenek a sikeres kivitelezésre. Színes és alkotó egyéniségek, de ne legyünk túlságosan biztosak az ígéreteikben, mert gyakran megfeledkeznek vállalásaikról. Ez azért van, mert közkedveltségre törekszenek és segítőkészségük hajtja, hogy bármilyen feladatot önként vállaljanak.

A következményekkel persze nem számolnak. Míg a többi vérmérséklettípusú ember alig várja, hogy véget érjen a gyermekkor, a népszerű szangvinikusok örök gyerekek maradnak. Számukra határtalan örömet jelent a csillogó mesevilág. Azért maradnak gyerekek, mert ennivaló kicsik voltak, szüleiket és tanáraikat nagy szeretettel vették körül, és egyenesen fájdalmas kikerülniük a figyelem középpontjából. A felnőttkor pedig felelősséggel jár. Amíg meseország királykisasszonyaiként ékeskedhetnek, vagy trónörökös hercegekként csodaparipákon száguldhatnak, legkisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy az élet küzdőterei vagy a munkaelosztó felé vegyék az útjukat.

 

Ha magánemberként, politikusként vagy célra törő vállalkozóként belefáradunk néha a gyakran értelmetlennek tűnő küzdelembe, és vidámak szeretnénk lenni, ne késlekedjünk körülvenni magunkat a nyílt, beszédes, derűlátó szangvinikusokkal. „Ők örömet hoznak a nehéz percekben, naiv ártatlanságot csempésznek a fásultság helyébe, okos szóval talpra állítanak, ha lesújtottak vagyunk, derűt lopnak a szorongó szívekbe. Reménysugaruk átsüt a komor felhőkön. Lelkesedést és energiát adnak az újrainduláshoz, alkotóerejük és elbűvölő természetük megszínesíti a szürke hétköznapokat.”(Folytatjuk)

           Mentor program 8                                                                    Mentor program 10