A politikai gazdaságtan és a civil gazdaság kritikai elemzése.
Stefano Zamagni professzor olasz
közgazdász. Riminiben született, 1943. január 4.-én, később a Bolognai Egyetem
közgazdaságtudományi professzora lett. Emellett a Humán Fejlesztési és
Képességek Egyesületének tagja valamint a Pápai Társadalomtudományi Akadémia
elnöke. Egy rendkívül inspiráló és gondolatébresztő alakja a kortárs
közgazdaságtannak, különösen ami a civil gazdaság és a politikai gazdaságtan
kritikájának területét illeti. Az általam felvetett téma – Zamagni
Stefanoval a boldogság nyomában, két közgasdaságtudományi irány kritikai
elemzése – ami kiváló kiindulópontot jelent egy mély és széleskörű áttekintés
megvalósításához.
A Zamagni-féle kritika kontextusában, azt javaslom, már a legelején ismerkedjünk
meg a neoklasszikus közgazdaságtan és a Homo
Oeconomicus lényegével.
Megjelent egy anyaországi tanulmánykötetben,
hogy pár évtizeddel ezelőtt Stefano Zamagni professzor részt vett egy nemzetközi
gazdaságtudományi konferencián, ahol többek között, a következőket mondta: "Nagyon
örülök, hogy önökkel lehetek és részt vehetek ezen a konferencián. Célom, hogy
összehasonlítsak két gazdasági paradigmát. Az egyik a politikai gazdaságtan, a
másik a civil gazdaságtan. Először is fontos, hogy ne keverjük össze a
paradigma szót az elmélet és a modell szóval. A paradigma egy látásmód, ahogyan
a valóságot látjuk. Az elmélet vagy a modell ennek a látásmódnak egy speciális alkalmazása.
Így azonos paradigmán belül többféle modell és megközelítés lehetséges. Ha
kizárjuk a 20-25 évvel ezelőttig létező marxista paradigmát, akkor ma két
paradigmát figyelhetünk meg: a politikai gazdaságtant és a civil gazdaságtant.
A civil gazdaságtani paradigma jött létre előbb, amikor 1753-ban a nápolyi
egyetemen megalakult a világon az első közgazdaságtani tanszék. Nápolyban
történt ez, nem pedig Skóciában. Ezt a tanszéket tehát civil gazdaságtani tanszéknek
hívták, melynek első tanszékvezetője Antonio Genovesi professzor volt, fő műve,
az Értekezések a civil gazdaságról (Lezioni di commercio) címmel 1765-ben jelent
meg. A politikai gazdaságtani paradigma pedig Adam Smith nevéhez fűződik,
amelyet az 1776-ban megjelent A nemzetek gazdagsága című fontos művében fejtett
ki."
