Zamagni Stefanoval a boldogság nyomában - 15. fejezet

 A politikai gazdaságtan és a civil gazdaság kritikai elemzése.

Stefano Zamagni professzor olasz közgazdász. Riminiben született, 1943. január 4.-én, később a Bolognai Egyetem közgazdaságtudományi professzora lett. Emellett a Humán Fejlesztési és Képességek Egyesületének tagja valamint a Pápai Társadalomtudományi Akadémia elnöke. Egy rendkívül inspiráló és gondolatébresztő alakja a kortárs közgazdaságtannak, különösen ami a civil gazdaság és a politikai gazdaságtan kritikájának területét illeti. Az általam felvetett téma – Zamagni Stefanoval a boldogság nyomában, két közgasdaságtudományi irány kritikai elemzése – ami kiváló kiindulópontot jelent egy mély és széleskörű áttekintés megvalósításához.

Kutakodásaim során megszerzett információim megosztásával, örömmel állok érdeklődő olvasóim, tanítványaim és követőim rendelkezésére, hogy végig vezessem mindannyiukat ezen az általam szerkesztett, komplex tananyagon, a klasszikus gazdasági paradigmák áttekintésétől a legújabb elméletekig, azok alkalmazhatóságáig és a jövőbeli hatékony gazdasági stratégiák megismeréséig.

A fotón nagymama és az új nemzedék képviselője, Magor az unoka.  

A Zamagni-féle kritika kontextusában, azt javaslom, már a legelején ismerkedjünk meg a neoklasszikus közgazdaságtan és a Homo Oeconomicus lényegével.

Megjelent egy anyaországi tanulmánykötetben, hogy pár évtizeddel ezelőtt Stefano Zamagni professzor részt vett egy nemzetközi gazdaságtudományi konferencián, ahol többek között, a következőket mondta: "Nagyon örülök, hogy önökkel lehetek és részt vehetek ezen a konferencián. Célom, hogy összehasonlítsak két gazdasági paradigmát. Az egyik a politikai gazdaságtan, a másik a civil gazdaságtan. Először is fontos, hogy ne keverjük össze a paradigma szót az elmélet és a modell szóval. A paradigma egy látásmód, ahogyan a valóságot látjuk. Az elmélet vagy a modell ennek a látásmódnak egy speciális alkalmazása. Így azonos paradigmán belül többféle modell és megközelítés lehetséges. Ha kizárjuk a 20-25 évvel ezelőttig létező marxista paradigmát, akkor ma két paradigmát figyelhetünk meg: a politikai gazdaságtant és a civil gazdaságtant. A civil gazdaságtani paradigma jött létre előbb, amikor 1753-ban a nápolyi egyetemen megalakult a világon az első közgazdaságtani tanszék. Nápolyban történt ez, nem pedig Skóciában. Ezt a tanszéket tehát civil gazdaságtani tanszéknek hívták, melynek első tanszékvezetője Antonio Genovesi professzor volt, fő műve, az Értekezések a civil gazdaságról (Lezioni di commercio) címmel 1765-ben jelent meg. A politikai gazdaságtani paradigma pedig Adam Smith nevéhez fűződik, amelyet az 1776-ban megjelent A nemzetek gazdagsága című fontos művében fejtett ki." 

Ha ti is úgy látjátok, az elmegyógyintézetben, önként jelentkezem !

Az emberek iránt érzett empátiám, őszinte szeretetem a vád!Szabad-e szabadon szárnyalva, felebarátaidat, embertársaidat, baráti szeretettel, őszintén szeretni? Szabad-e, lehet-e lélekből fakadó, - még ha kissé soknak tűnik is, - hömpölyögve áradó méltánylással, együttérző ragaszkodással, égi hatalom (Teremtő Atya) által lényedből vezérelt, szalonképes véleményt formálni, köszönetet mondani a Facebookon például a szülinapodon, jó kívánságokkal téged elhalmozó feleségednek, ismerőseidnek, rokonaidnak, barátaidnak anélkül, hogy a gyanakvó, irigykedő lények hangjai rosszindulatúan megne szólalnának, le ne hurrognának? 

Nem hallucinálok ! Vagy talán mégis? Nem tudom ! De az biztos, hogy ébren vagyok. Hangokat hallok fényes nappal, hangokat hallok az éjszakában. Egyre több hangot hallok a nagyvilágban.                                                                                Értékítéletem, őszinteségem, gyermekes jóindulatom és szerte áramló szeretetem miatt vádaskodnak. És jönnek, és tolonganak, mint a zsákba fogott fájdalmasan fullánkoló darazsak, és ítéleteket susognak, könyörtelenül lesújtanak:Hang 1: - illetlen dolog saját feleségednek a facebookon megköszönni a születésnapi fáradozásait, a finom ételeket. Minden feleségnek kutya kötelessége hálálkodások elvárása nélkül, ünnepelt férje mellé állni! Törölnöd kell a köszönetnyilvánításból azt a mondatot!- Én nem így látom, de barátságunk kedvéért megtettem.Töröltem!Hang 2: - én nem igazán örülnék annak, hogy a nevemet nyilvánosan kiírják egy bejegyzésbe, és külön köszönetet mondanak a meglepetés tortáért.Gondold csak át, téged hogyan érintene, ha veled ez történne? Én törölném azt a hízelgő köszönet nyilvánítást!

- Töröltem!

Kudarc és kritika

Bizonyára mindenki hallott már Edison izzólámpás kísérleteiről, néhány mondat erejéig szeretnénk mégis felidézni kitartó próbálkozásait, hisz példa értékűek a kudarctól való félelemlegyőző módszerei és az a válságkezelő átértékelés, mely felülmúlhatatlan sikerélménnyé alakította sorozatos apró kudarcait. Edisonnal történt, hogy miután száznál is többször ismételte meg az izzólámpa előállításának kísérleteit, egyik szakembere türelmét veszítve kifakadt: nem látja, hogy már százszor megpróbálták és sehol semmi eredmény? Asszisztensével ellentétben, akinek felfogása szerint a négy feltaláló százszor tévedett, Edison így vélekedett: „Szerintem egyik sem volt hiába, sikeresen meghatároztam száz olyan módszert, amely nem célravezető, tehát száz lépéssel közelebb jutottam a megoldáshoz.” E hozzáállásból világosan látható, milyen nagy jelentőséggel bír, ha megtanuljuk átértékelni azt, amit kudarcként szoktunk elkönyvelni. Mert nem olyan fekete az ördög, amilyennek festik.