Háborús gazdaság a nagyvilágban - 10. fejezet

TÚLZOTT KATONAI KIADÁSOK ALÁÁSHATJÁK A TÁRSADALMI JÓLÉTET !

Amint azt már láthattuk, olvashattuk a globális katonai kiadások 2024-ben rekordot döntöttek, elérve a 2,7 billió dollárt a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint. Ez 9,4%-os növekedést jelent 2023-hoz képest, és a legnagyobb éves emelkedés a hidegháború vége óta.

Főbb trendek és adatok:

• Globális növekedés: A katonai kiadások sorozatban tizedik éve emelkednek világszerte.

• Vezető országok: Az Egyesült Államok és Kína költik a legtöbbet a hadiiparra. Az USA kiadásai a globális katonai kiadások mintegy 37%-át tették ki 2024-ben.

• Regionális növekedés: Európában, a Közel-Keleten és Ázsiában is jelentősen nőttek a kiadások. Különösen Európában volt gyors a növekedés az orosz-ukrán háború hatására.

• Oroszország és Ukrajna: Oroszország katonai kiadásai meghaladják Európa összes tagállamának védelmi költségvetését. Ukrajna a GDP-jének jelentős részét (31%-át) fordítja háborús célokra, naponta mintegy 172 millió dollárt.

• NATO célok: Számos NATO-tagállam, köztük Magyarország is, elkötelezte magát a GDP 2%-ának megfelelő katonai kiadás teljesítése mellett, amit többen már elértek vagy meghaladtak.

Ezek a kiadások nem csupán fegyverbeszerzésekre mennek, hanem védelmi célú kutatásra és technológiai fejlesztésekre is. A növekvő kiadások hátterében a feszült geopolitikai helyzet és a megnövekedett biztonsági aggodalmak állnak.

A legtöbb uniós tagállam védekezésre, fegyverkezésre és háborús kutatásokra-fejlesztésekre költi a nemzeti össztermékének jelentős hányadát. Ezek a hatalmas pénzösszegek, mondhatni percek alatt tűnnek el a különböző államok pénztárcájából, nagy mértékben veszélyeztetve az illető háborúpárti országok elszegényedő népének a jólétét, gazdasági, pénzügyi, társadalmi és szociális helyzetét. Magyarország kivételével minden érdekelt állam a polgárai életszínvonalának a letörésével, érthetetlen irracionalitással gyakorlatba fogja ültetni a Háborús Gazdaság tételeit, programjait. De miben is áll ez a nem újdonságként fellépő tudomány? Ha nem a bolygó lakosságának a gyarapodását, jólétét, gazdasági és társadalmi felemelkedését szolgálja, akkor minek akarják bevezetni? Azért, hogy dollármilliárdokat költsenek népírtásra, fegyverekre, vérengzésre? Jól jöhet időnként egy kis segítség, de éppen most is aktuális, ezeknek az erősen negatív dolgoknak a megértésében.

Mondvacsinált elrettentés, nemlétező háborús fenyegetés - 9. fejezet

MONDVA CSINÁLT ELRETTENTÉS, NEM LÉTEZŐ HÁBORÚS FENYEGETÉS APASZTJA, FÉLSZÁZ ORSZÁG KÖLTSÉGVETÉSÉT

Háborús kiadások

A háborús kiadások a fegyveres konfliktusokhoz kapcsolódó valamennyi költséget magukban foglalják, ideértve a katonák fizetését, fegyvereket, lőszereket, felszereléseket, a hősök családjainak támogatását, a sérült infrastruktúra helyreállítását, valamint a kapcsolódó politikai és gazdasági következményeket.

Finanszírozás és mérés

A háborús kiadásokat jellemzően az állami költségvetésből fedezik, melynek forrásai többek között:

• Adóemelések: Oroszország például adóemeléseket tervez a háborús kiadások fedezésére.

• Hitelek és államkötvények: Gyakori módszer a háborús adósság felhalmozása.

• Nemzetközi támogatás: Ukrajna, például, jelentős mértékben támaszkodik a NATO- és EU-országok pénzügyi támogatására.

A katonai kiadásokat a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) és más szervezetek mérik, amelyek becsléseket készítenek az egyes országok védelmi költségvetéseiről.

Gazdasági hatások

A háborús kiadások jelentős gazdasági hatásokkal járnak:

• GDP-arányos kiadások növekedése: Ukrajnában a háborús kiadások a GDP 31%-át is kiteszik. Oroszországban a katonai kiadásokat a GDP 3,9%-áról 6%-ára tervezik emelni.

• Infláció és áremelkedés: A háborús sokk energia- és élelmiszerárak emelkedéséhez, valamint általános inflációhoz vezet.

• Költségvetési mozgástér szűkülése: A hatalmas kiadások miatt a kormányok mozgástere csökken, ami megszorításokat és más területeken történő forráskivonásokat eredményezhet.

• Hadigazdaság: Az érintett országok gazdasága gyakran átáll a haditermelésre, ami hosszú távú kötelezettségvállalásokkal és a védelmi iparágak felvirágzásával jár.

Mire számíthatunk mi, akik itt maradtunk - 8. fejezet

EGY JOBB ÉLET REMÉNYÉBEN, 6 MILLIÓ EMBER HAGYTA EL ROMÁNIÁT!

Kedves követőim! Készülő könyvem ezen fejezetében arra probálok rámutatni, hogy milyen kihívásokkal kell megküzdenünk, ha változásokat szeretnénk elérni a hazai gazdasági, politikai, társadalmi és szociális ágazatokban, ha sokkal jobb minőségű életet szeretnénk biztosítani az utánunk következő nemzedékeknek. Legyszerűsített, de átfogó, 2025-ös adatokra és előrejelzésekre alapozott ORSZÁGJELENTÉST állítottam össze számotokra, tájékoztató jelleggel. Románia jelenlegi helyzetéről. A jelentés kitér a gazdasági, pénzügyi, társadalmi és szociális problémákra, a mélyszegénységre, a geopolitikai helyzetre, valamint a kisebbségi és kormányzati kihívásokra.

1. Gazdasági és pénzügyi helyzet (2025)

Gazdasági növekedés és stabilitás:

• A 2025-ös év elején a román gazdaság fellendülésre számított, amit a szűkülő növekedési kilátások, a magas infláció és a romló külső egyensúlyhiány befolyásoltak.

• Az előrejelzések szerint a GDP-növekedés 2025-ben és 2026-ban is mérsékelt marad.

• A hitelminősítő ügynökségek 2024 végén és 2025 elején negatívra változtatták Románia szuverén adósosztályzatának kilátásait, ami nehézségeket okozhat a költségvetési hiány finanszírozásában.

Költségvetési hiány és infláció:

• A költségvetési hiány továbbra is magas marad.

• Az infláció 2025-ben várhatóan enyhülni fog, de továbbra is magas marad.

EU-s források és kihívások:

• Az uniós pénzeszközök döntő szerepet játszanak a beruházásokban és a növekedés ösztönzésében.

• A kormány adóemelési csomagot fogadott el, ami további nyomást gyakorolhat az inflációra és a fogyasztásra.

Kimondjam, ne mondjam? Kimondom - 7. fejezet

AZ ÚJNAK TŰNŐ VÁLASZOK A RÉGMÚLT IDŐK FILOZÓFIÁJÁBAN GYÖKEREZNEK! NEM IS ANNYIRA ÚJAK!

Fél évszázaddal ezelőtt - olvasmányaim és útkereső kutatásaim során - volt szerencsém azokról a gazdasági, pénzügyi, társadalmi és szociális életviteli szabályokról értesülni, melyek a globális termelési és szolgáltatási ágazatokban, a legfőbb problémaként az emberi civilizáció jólétét, boldogságát, szellemi-erkölcsi és anyagi gyarapodását voltak hivatottak azonosítani, szavatolni. Megemlíteném Arisztotelészt vagy aquinói Szent Tamást, hisz az ő életfelfogásuk és filozófiájuk alapjául, pontosan azok a főbb tudnivalók szolgáltak, melyek határozottan segítették őket abban , hogy megalkossák a "Boldogság Közgazdaságtanát" vagy a "Polgári Közgazdaság" címet viselő műveket. Emiatt gondolom, hogy azok a rendkívüli eszmefuttatások, szellemi értékek, amiket előző fejezetekben már említettem, nos, azok nem újkeletű dolgok. Mindannyian tudjuk, hogy a fent megidézett tudós- filozófusaink, nem ma született gondolkodók.

Azok a szakértők, akik ezeket a dolgokat észlelik és nyilvánosan tárgyalnak róluk, tökéletesen rátapintanak arra a lényeges összefüggésre, mely a fejezet címében is nyomatékosítja, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi kihívásokra adott, újnak tűnő válaszok valójában nem is annyira újak, hisz közel 100%-ban a régmúlt idők filozófiáiban gyökereznek.

Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás, az akkori közgazdaságtan és annak hozzáértő mesterei elé, olyan erkölcsi és filozófiai célokat állítottak anno, amelyek messze meghaladták az anyagi és pénzügyi gyarapodást. Erről adnak betekintést a következő, kissé megválogatott bekezdések, annak okán, hogy tartalmazzák a régi bölcsek, pontokba szedett tanításait. Úgy is fogalmazhatnánk, ” A boldogság közgazdaságtana” és a régi bölcsek tanítása. Íme a legfontosabb gondolatok:

Újraértékelődik a közgazdászok szerepe - 6. fejezet

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK A HARMADIK ÉVEZRED KÜSZÖBÉN
 
ÚJRA ÉRTÉKELŐDIK A KÖZGAZDÁSZOK KULCSSZEREPE

A küszöbön álló globális vagy világszíntü változások, automatikusan maguk után vonják, némelyik ágazatban előrevetítik a vezetéstudományi szakértők, a nagy és közepes vállalatok menedzserei, a parlamenti gazdasági szakbizottságok tagjai, de különösen a közgazdászok számára implementálandó feladatok halmazát. Előző elemzéseimben említettem már jópár nagyon fontos programot, melyek akarjuk vagy nem akarjuk ismét napirendre kerülnek az új világ szakembereinek, gazdálkodási szakértőinek a munkaköri leírásában. Nézzük, hogyan kapcsolódhat, példának okáért, egy kortárs közgazdász ezekhez az általam már, nagyvonalakban ismertetett, fontos programokhoz, mikor a hagyományos közgazdaságtudományok paradigmái kezdenek kikopni a való világ sorskeverő színpadáról és új gazdálkodási lehetőségek, új tételek és vadonatúj szereplők jelennek meg a jóléti társadalmak megteremtéséhez, a követendő szabályok kidolgozásához, melyek az elkövetkezendő időszakban nem a tőkealapú piacgazdaságok mintáit fogják alkalmazni?

A kortárs közgazdászok, de más jelentős poziciókban tevékenykedő szakértők is, éppen azokon az új területeken tudják kamatoztatni a tudásukat, amelyeket említettem, elmozdulva a hagyományos, kizárólag a növekedésre és a GDP-re fókuszáló modellektől. Az egészség, a hosszú élet és a jólét gazdaságtana egyre inkább a fókuszba kerül, és a közgazdászok kulcsszerepet játszhatnak az olyan programok kidolgozásában, amelyek a társadalom valós igényeire adnak választ.

Íme néhány terület, ahol egy kortárs közgazdász, nagymértékben hozzá tud járulni ezekhez a rendkívüli változásokat szavatoló programokhoz:

1. A „jóléti gazdaság” megteremtése

• A GDP-n túli mérés: A közgazdászok olyan új mérőszámok kidolgozásán dolgoznak, amelyek a GDP-n túl is értékelik a társadalmi haladást. Az olyan mutatók, mint a nemzeti jólét, a boldogságindexek és az egészségben eltöltött élettartam (healthspan) elemzése alapvető fontosságú a jóléti társadalmak megteremtéséhez.

• Fenntartható gazdasági modellek: A közgazdászok segíthetnek a fenntartható és körforgásos gazdasági modellek kidolgozásában, amelyek az emberi és a bolygó egészségét helyezik a középpontba.

A kékszigetek öröksége és a paradigmaváltás - 5

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN 

A KÉKSZIGETEK ÖRÖKSÉGE ÉS A PARADIGMAVÁLTÁS

Miközben ezeket az infócsomagokat összegyűjtöttem és amolyan szintézis formába öntöttem, két alkalommal is találkoztam a ”Kék zónák” vagy "Kékszigetek" kifejezésekkel, melyek igencsak felkeltették újra az érdeklődésemet. Nyugalmazott közgazdászként és volt kutató-kereső egyetemi adjunktusként nagyon érdekelnek azok a sáfárkodási-gazdálkodási modellek vagy metodológiák, melyek hatékonyan támogathatják az utánunk jövő szakember nemzedékek tevékenységét a XXI. században. Ezért úgy döntöttem ”adathalászatra” adom a fejemet és szeretnék több információval szolgálni azok számára, akiket szintén érdekelnek a ”Kék Zónák” rejtélyei. De arra is nagy érdeklődéssel kerestem a válaszokat, hogy mi az, amit a gyermekeinknek, unokáinknak, a bolygó fiataljainak etekintetben, feltétlenül el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy rövid földi életüket az elkövetkező évtizedekben boldogabbá tehessék?!

A rengeteg tudnivaló közül kiemelem a következőket:

A „Kékszigetek” (Blue Zones) áttekintése, kutatása nem közvetlenül gazdasági modelleket vizsgált, hanem azokat a közös életmódbeli és szociális jellemzőket, amelyek hozzájárulnak a lakosság hosszú, egészséges életéhez. A tanulságok azonban mélyreható gazdasági és társadalmi következményekkel bírnak, és új gazdasági gondolkodásmód alapjául szolgálhatnak. Közgazdászok figyeljetek!

Gazdasági modellek és metodológiák a „Kékszigetek” alapján

1. A természeti tőke felértékelése: A Kékszigetek közösségei szoros kapcsolatban élnek a természettel, és étrendjük nagyrészt növényi alapú, helyi forrásból származik. Ebből eredően a jövő közgazdaságtanának figyelembe kell vennie a természeti tőkét, és a hagyományos pénzügyi tőke mellett az ökoszisztéma-szolgáltatások értékét is mérnie kell.

2. A közösségi és társadalmi tőke szerepe: A Kékszigeteken élők erős közösségi kötelékekkel rendelkeznek, amelyek támogatást, céltudatosságot és a magány elkerülését biztosítják. Gazdasági szempontból ez a "társadalmi tőke" felbecsülhetetlen értékű. A jövő gazdaságának figyelembe kell vennie a közösségek és a szociális hálózatok gazdasági értékét, és olyan politikákat kell kidolgozni, amelyek támogatják a szociális kohéziót és az intergenerációs együttműködést.

Létezik-e örökélet, s ha igen, akkor miért nem? - 4

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN LÉTEZIK-E ÖRÖKÉLET, S HA IGEN, AKKOR MIÉRT NEM?!

Követőim közül, akik nemcsak kedvelik és a fejtegetéseim mellé rakott fotó alapján megnyomják a tetszik gombot, hanem el is olvassák a szövegeket, néhányan privát üzenetben is megszoktak keresni és átrágjuk magunkat a közreadott információkon. T. Péter például, Honululuból ezt írta: Doktor úr, köszönöm, hogy kérdezhetek! Mostanában egyre többet foglalkoztat az életünk értelme és emiatt felmerülnek bennem olyan kérdések, mint az örökéletre való törekvések. Ismer-e Ön valamilyen, tudósaink által kidolgozott programot vagy gyakorlatba ültethető életstratégiát, melyek implementálása esetén meghosszabítható az emberek evilági élete?

Nos, ilyen komplex problémák kutatását nem volt soha szándékomban napirendre tűzni, de hazudnék, ha nem ismerném el, hogy vannak pillanatok az életemben, amikor okkal vagy ok nélkül engemet is foglalkoztat a téma. Mindazonáltal T. Péter barátom kérdéseire csak azokat az információkat áll módomban válaszként megerősíteni, amelyekre valamilyen módon magam is rákerestem, olvastam vagy a világhálón rákérdeztem. Ezek alapján egy lehetséges válasz a következő: Az örök élet elérése egyelőre a tudomány határain kívül esik, és nincs olyan bizonyított, megvalósítható program vagy stratégia, amely garantálná az emberek evilági életének korlátlan meghosszabbítását.

A tudósok azonban aktívan kutatják az öregedés lassítását és az egészséges élettartam meghosszabbítását. Ebben vagyok jómagam is érdekelt és valószínű hozzám hasonlóan sokan mások is. A kutatások és a legjobb gyakorlatok olyan életmódbeli stratégiákat javasolnak, amelyek bizonyítottan hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez és az élettartam növeléséhez.

Boldog percek, boldog órák - 3 fejezet

   KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN BOLDOG PERCEK, BOLDOG ÓRÁK

Vessünk egy pillantást azokra a programokra és kezdeményezésekre, melyek a teljesség igénye nélkül hozzájárulhatnak, a jelentős élettapasztalatokkal rendelkező nemzedékek tagjainak, az ezüsthajú édesanyák és édesapák szabadidős tevékenységeinek élményszerű lebonyolításához.

Ezeknek a lehetőségeknek nagy sikere van Magyarországon, Romániában és az európai unió tagállamaiban mindenhol.

1. Aktív Idősek Program: Az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság által koordinált program mozgásprogramokkal és egyéb közösségi tevékenységekkel segíti az időseket, és ösztönzi a helyi kezdeményezéseket. Hasonló lehetőségeket Romániában is kihasználhatunk, vannak civil kezdeményezések, melyek külömböző projektekkel szebbé, jobbá, elviselhetőbbé tehetik a romániai idősebb korosztályokat, nőket és férfiakat egyaránt.

2. Idősképzés és közösségépítés: Az Európai Bizottság felnőttképzési platformja, az EPALE, valamint más szervezetek is támogatják az olyan programokat, amelyekben a generációk egymásnak adnak át tudást, hasznos közösségeket építve ezáltal.

3. Az Aktív Idősödés Európai Éve célkitűzései: Az Európai Bizottság programja, amely az aktívabb társadalmi élet és a kreativitás fejlesztését támogatta, kulturális, oktatási és egészségügyi programokon keresztül, hozzájárulva a nyugdíjasok társadalmi beilleszkedéséhez.

4. Idősügyi szervezetek és civil kezdeményezések: Számos civil szervezet támogatja a nyugdíjasokat. A Katolikus Karitász és a Máltai Szeretetszolgálat például szociális és karitatív programjaival segíti az időseket, a Gondosóra program pedig biztonsági segítséget nyújt a 65 év felettieknek.

Kihívások és kilátások az új évezred küszöbén - 2

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN ÖREGEMBER NEM VÉNEMBER!

Az idősödő, illetve nyugdíjas korú embereket Szent István országában nem írják le, nem távolítják el, hanem aki akar, azt aktívan tovább foglalkoztatják! Sőt, ötleteik és kezdeményezéseik támogatására többféle program, pályázat és szervezet létezik az anyaországban. Ezeknek a programoknak a társadalmi hozadéka sajnos, nem mindig terjed ki a határon túli nemzettársakra, az elszakított magyarokra. A környező országok mindegyikének a kormányai hol kevesebb, hol több intézkedéssel, közösségi akciókkal, bizonyos pénzalapok biztosításával támogatják az öregedő lakosság mindennapjait, életviteli szokásait, kulturális és művelődési programjait.

Romániában sokkal kevesebb a hatósági gondoskodás, anyagi és pénzügyi támogatás, melynek eredményeként, több mint 2 millió alkalmazott és 5 millió nyugdíjas életminősége, a közelmúltban iszonyúan megromlott. Közöttük tengeti az életét, megközelítőleg 3 millió iskolás és középiskolás diák is, akiknek a szükségletei biztosítása, ellátása, a szűkösségben vergődő családjaik, szüleik és nagyszüleik legyengülő, roskadozó vállaira nehezedik.

Nekik kell havonta azon gondolkodniuk, hogy a rendelkezésre álló minimálbérből vagy az alacsony nyugdíjakból miként sáfárkodjanak, hogy a mindennapi létfenntartásuk legalább elviselhető szintre emelkedjen, közép és hosszú távon fenntartható legyen. Sokszor dönteniük kell, számlákat fizetnek vagy élelmet vásárolnak?! Mindkettő egyszerre történő biztosítása, teljességgel lehetetlen.

Kihívások és kilátások az új évezred küszöbén - 1

ROMÁNIA MÓDFELETT ELADÓSODOTT, AZ ÁLLAMI SZEKTORBAN MÉGIS DÚL A PAZARLÁS!

A Dióligeti kerti munka, amolyan nyárutáni sebességkorlátozás alá esett. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy kicsit több időt tölthessek, a nemzetközi gazdasági és politikai ”csatatéren” valamint a hazánkban történő, fontos eseményekről közölt anyagoknak, cikkeknek a böngészésével, olvasásával. Most induló sorozatomban (melyből valószínű könyv is születik) - KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN - megjelenő bejegyzéseimmel, egyszerűsített beszámolóimmal tájékoztatni szeretnélek benneteket is, akiknek valószínű nem a legfontosabb hobbija az országjelentések, hatósági beszámolók, sajtótájékoztatók stb követése, de gondolom a fontos történések azért mégiscsak érdekelnek titeket is.

Összegyűjtött és a virtuális asszisztensem által lektorált, hiteles információk alapján, többek között, olvasóimmal közösen megállapíthatjuk, hogy a hazai állami intézményekben, vállalatokban tevékenykedő, egyes felsővezetők és holdudvaruk, évente dollármilliárdokkal rövidítik meg a költségvetést. Hatalmas fizetéseket inkasszálnak, amikor az állam módfelett eladósodott, mi több, ezek a kiváltságos, szabadon garázdálkodó maffiózók az igazságszolgáltatás berkeiben is fertőznek, éreztetik hatalmukat.